9. rész - Gloom

Sziasztok. 

Csak pár szó. :D Munka, egyetem, tanulás vizsgák, olvassatok, kommenteljetek. Ennyi, nem mentegetőzöm. :DJó olvasást bogárkák! 

Délután volt, az óra már nem soká fél négyet ütött. Tudtam, hogy nem soká eljön a pillanat, mikor el kell indulnom Kylehoz, a hideg is kirázott a gondolattól. Tudtam, hogy estére hivatalosak vagyunk Kyleal és a hülye barátaival az egyik legelitebb helyi klubba. Nem tudtam mire számítsak, vajon Kyle pszichopata énje a felszínre tör majd, vagy mások előtt próbál velem normálisan viselkedni? Mindenesetre elhatároztam, hogy nem maradok egyedül vele semmiképp.
Kedvtelenül besétáltam a szobába és kinyitottam a nagy ajtót a szekrényemen. Valami megfelelő ruhát kerestem az esti partihoz. Valami nem túl kihívót, de azért még is ünnepélyeset. Kiválasztottam egy lila félvállas egybe ruhát, amihez illeni fog a kedvenc fekete clutchom is. Gyorsan magamra kaptam a választott darabom, a levéltáskába meg beledobtam párat, a legszükségesebb dolgok közül. Majd úgy ahogy álltam mezítlábasan a fürdőszobába tipegtem. Felkapcsoltam a tükör feletti lámpát, hogy megfelelő világítást kapjak a szolid sminkem elkészítéséhez, majd miután azzal is végeztem, beledobtam még néhány sminkkelléket a táskába, aztán felvettem a magas sarkú platformos cipőmet és készen álltam, hogy elinduljak Kylehoz. Jó, kicsit sem álltam készen, de tudtam, hogy ezt kell tennem.
-Szia apa! – köszöntem hangosan, hogy hallja, elmegyek.
-Szia kincsem, vigyázz magadra. A telefonod pedig hagyd bekapcsolva.
-Apaaa… - néztem rá amolyan „nagy lány vagyok már” pillantással.
-Jól van, jól van. – tette fel a kezét védekezően, majd elmosolyodott. – De tényleg vigyázz magadra és hívj bátran akár az éjszaka kellős közepén is. Szeretlek. – mondta, majd egy puszit nyomott a homlokomra.
-Én is szeretlek. – mosolyogtam, majd egy szoros ölelés után kiléptem az ajtón és Kyle felé vettem az irányt. Úgy beszéltük meg, még régebben, hogy előtte hozzá megyek és együtt megyünk el a klubba. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem félek. Nagyon éltem. Nem tudtam, mire számítsak, de nem mertem már lemondani a programot. Elmélkedéseim közepette és a potenciális történések kitalálása közben arra eszméltem fel, hogy már Kyle ajtaja előtt állok, a kezem a csengőn, de beleremegtem a gondolatba, hogy meg kell nyomnom. Erőt vettem magamon és egy határozott mozdulattal nagyot ütöttem a gombra.
Néhány másodperc múlva hallottam, hogy fordul a kulcs a zárban és kinyílt az ajtó. Hanyagul támaszkodva az ajtófélfa mellett állva nézett rám életem legnagyobb hibája.
-Szia csibe. – köszöntött gúnyos mosollyal az arcán. – Elég szexin nézel ki.
-Hagyjál Kyle. – ültem le kedvetlenül a kanapéra.
-Miért vagy morci? – ült le mellém. Nem értettem. Nyilvánvaló, hogy miért vagyok „morci”. De végülis igaz, hogy egész éjszaka úgy kell tennem, mintha semmi baj nem lenne, szóval igazából hangolódhatnék is rá.
-Hoznál nekem egy pohár vizet édes? – mosolyogtam rá. Úgy döntöttem csak magamnak teszek jót, ha belemegyek a hülye játékába.
-Ezt már szeretem. – állt fel mellőlem, miközben egy puszit nyomott az arcomra… Gusztustalan.
Aztán nem sokkal később egy pohár vizet tett le elém a dohányzóasztalra és visszaült. Bekapcsolta a tévét és egy jó ideig szótlanul ültünk és néztünk magunk elé.
-Nincs meleged királylány? – kérdezte perverz mosollyal egyszer csak a szája szélén.
-Nem, nincs. – néztem rá megvetően.
-De, én tudom, hogy meleged van. – mondta, majd rátapasztotta ajkait az enyémre. Két kezemmel a mellkasát löktem, de erősebb volt nálam. Grimaszolva elhúztam az arcom, hogy ne érjen el, de lefogta a karom, közelebb húzódott hozzám és a nyakamat kezdte el puszilgatni.
-KYLE! – kiabáltam, mire az egyik kezem elengedte és a számra rakta az ujját.
-Tudom, hogy te is ezt akarod. – mosolygott pimaszul.
-KYLE! – förmedtem rá még egyszer. – Ne csináld ezt!
Letolta a vállamról a ruhát és a lábamat simogatta.
El akartam menekülni. Vergődtem, ahogy csak tudtam. Majd egy erős mozdulattal feljebb tolta a kezét, mire hirtelen gyorsasággal előrelöktem a fejem, sikeresen orrba fejelve, mire elengedett és vérző orrához kapott.
-Te lökött tyúk! – ugrott fel mellőlem, majd a fürdőszobába indult, gondolom zsebkendőért. Én pedig elégedetten visszahúztam magamra  a ruhámat és mivel tekintettel a hűvöskés éjszakára vittem magammal egy egyszerű fekete kabátot, a kezembe vettem, és indulásra készen álltam. Nem érdekelt, hogy mennyit akar még tökölni, mielőtt a klubba megyünk, készen voltam egy egész órát is az ajtóban állva tölteni.
-Még nem végeztünk. – csörtetett el mellettem a gardróbja felé, majd dühösen magára rángatott egy inget és egy fekete nyakkendőt. Beleborzongtam a mondatba. Nem tudom elképzelni, mire lehet még képes. Nagyon nagyot csalódtam benne. A fogas mellett álltam és vártam, hogy elkészüljön. Felvette a lakkcipőjét, beletűrte az ingjét a farmerjába és leakasztotta a zakóját a fogasról.
-Na ide figyelj. – lökött a falhoz, majd szabad karját a nyakamnak szegezte. – Ha ma este megpróbálsz seggfejnek beállítani nagyon csúnya dolgok fognak történni. Megértetted?
Nem tudtam, mit csináljak, így csak bőszen bólogatni kezdtem.
-Nagyon helyes. – bólogatott, majd kivágta az ajtót és megvárta, míg kimegyek rajta.
Kint sötét volt, a lámpákkal szegélyezett utat követtük. Szerencsére nem volt túl messze a klubb. Kyle barátai már ott vártak ránk, Alice, Mason, Robbie és Hope. Isten ments, hogy ítélkezzek, de ez a hanyagul rugdalom a kólás üvegeket és elállom az utat dolog nem nagyon tetszett. Érdekes estének ígérkezett, de reméltem, hogy élvezni is fogom azért valamennyire.
Néhány perc sorbaállás után végre bejutottunk a klubba. Nem sok ember volt, de a zenéket már ontották és az alkohol is rendesen fogyott. Lepakoltuk a kabátunkat, Robbie és Alice voltak, akik inkább táncolni mentek, míg Kyle megrohamozta a pultot. Mason csak pislogva nézett, amint mondtam Kylenak, hogy rendeljen egy erős koktélt nekem. Általában nem szoktam inni, de ez a nap különleges volt, úgy éreztem nem bírnám ki nélküle az éjszakát. Mason és én Robbie és Hope felé pillantottunk, aztán mikor Kyle visszajött, hogy itt a rendelésünk, visszafordultunk.
Furcsának tartottam Kylet, hiszen látványosan kacsintott egyet, aztán alsó ajkát harapdálva nézett rám. Valami nem oké a gyerekkel. Ahelyett, hogy ezt boncolgattam volna, inkább betudtam annak, hogy úgy akarja, a kapcsolatunk felhőtlennek tűnjön és belekortyoltam az italba. Elsőre egészen furcsa íze volt, de ezt letudtam annyival, hogy még sosem ittam ilyet és biztosan nem voltam felkészülve az ivásra. Tizenegyig beszélgettünk. A többiek egész keveset ittak, de nekem már a hatodik pohár csúszott le. Egyáltalán nem szoktam inni, de kezdtem elveszíteni a fejem. Úgy éreztem, kell még egy pohár és mintha magához láncolt volna az ital, ittam. Kylenak ez egészen tetszett és furcsamód minden pohárnál felajánlotta, hogy kihozza nekem. Megittam a következő pohárkával is és Kyle kihasználva, hogy kissé becsiccsentett állapotba kerültem, a táncparkettre húzott és elkezdtünk táncolni.
Kezei furcsa utat jártak be a testemen, majd megcsókolt. De nem húztam el a fejem.
-Ha ma este megpróbálsz seggfejnek beállítani nagyon csúnya dolgok fognak történni. Megértetted? – csengett a fülemben a hangja. Játszanom kell a játékát, nem akarom tudni, mire lehet még képes.
Mason kezei csusszantak a derekamra és könnyedén emeltek egy kicsit arrébb. Fájt a fejem, mégis repültem. Vagyis azt éreztem.
-Haver el tudsz jönni egy kicsit? – Kyle bólogatással válaszolt, majd egy puszit nyomott a homlokomra és eltűnt a tömegben.
Esetlenül botladoztam oda az asztalunkhoz, majd leültem és egy húzásra felhajtottam a megmaradt pohár koktélt, majd megpillantottam Jamest és a barátait. Bolyongva indultam el felé, gondoltam köszönök neki, ha már Kyle sincs itt és a barátai se. Megbotlottam, majd mivel James háttal állt nekem, kezem a vállára tapasztottam. Alig kaptam levegőt. Erősen kapaszkodtam, reménytelenül néztem rá. Jobban kezdtem szorítani a vállát, közben kihallottam pár szót, de rettentő rosszul voltam. A következő pillanatban nem éreztem semmit, minden elsötétült és csak annyira emlékszem, hogy elengedem James vállát, aztán sötét lett…